Lepketapló gomba
Egyéb elnevezések: Coriolus versicolor, Turkey Tail, Yun-zhi, Kawaratake és Polyporus versicolor

Előfordulása
A lepketapló gomba a bazídiumos gombák osztályába tartozik, amely Ázsia, Európa és Észak-Amerika mérsékelt égövi régióiban található meg. Általában elhalt rönkökön, tuskókon, fatörzseken és ágakon fejlődik ki és növekszik. A Trametes versicolor egy szaprotróf gomba, amely fontos szerepet játszik a fa anyagainak lebontásában, és ezeknek a tápanyagoknak a talajba való visszajuttatásában. Egész évben megtalálható a természetben, rendkívül látványos és esztétikus gombafajta, ezt takarja a „versicolor” megnevezés is, ami a gomba sokszínűségére utal. Gyakran találkozhatunk vele a magyar erdőkben is túrák vagy kirándulások során.
Rendszertani besorolás | |
Ország | Gombák (Fungi) |
Törzs | Bazídiumos gombák (Basidiomycota) |
Osztály | Agaricomycetes |
Rend | Taplóalkatúak (Polyporales) |
Család | Likacsosgombafélék (Polyporaceae) |
Nemzetség | Trametes |
Faj | Trametes versicolor |
Morfológiai jellemzők
Bioaktív vegyületei és hatóanyagai
A lepketapló gomba két legfontosabb hatóanyaga a PSP – poliszacharid peptid és a PSK – poliszacharid-krestin. Mindketten fehérjéhez kötött poliszacharidok (proteoglikánok), amelyek kémiailag hasonlóak, de megkülönbözteti őket a PSK-ban található fukóz és a PSP-ben található ramnóz, illetve arabinóz. Mindkét poliszacharid anyagról dokumentálták, hogy in vitro, in vivo és a humán klinikai vizsgálatokban is rákellenes hatással bírnak.
A lepketapló gomba hatása
A vizsgálatok azt mutatják, hogy mind a PSK, mind a PSP erős immunmodulátorként és biológiai válaszmódosítóként (BRM) működik, amelyek célja a szervezet immunválaszának aktiválása. Kísérletekben bebizonyították, hogy mindkét proteoglikán (vagyis fehérjéhez kötött poliszacharid) T-sejt proliferációt idéz elő, így járul hozzá az immunrendszer védekezéséhez és erősítéséhez (a PSP-t például Kínában hagyományos gyógyszerként használják a hepatitis kezelésére). A gomba poliszacharidjai antioxidáns hatással is bírnak és segítik a szervezet oxidatív stressz elleni védekezését.
A lepketapló gomba fogyasztása növeli a probiotikus baktériumok számát a vastagbélben, ami megvédi az emberi szervezetet a vírusfertőzésektől és gátolja a betegséget okozó baktériumok, mint például az E. coli, a Clostridium és a Salmonella növekedését.
Gyulladáscsökkentő hatását a benne lévő szteroloknak és terpenoidoknak köszönheti. További kutatások kimutatták, hogy a lepketapló gomba javítja az emésztőrendszer állapotát és energizáló hatású.
A képet készítette Simone Wessels-Bloom
A poliszacharid-peptid (PSP) és poliszacharid-krestin (PSK) története
A lepketapló gomba gyógyhatásának tudományos kutatása az 1970-es években kezdődött, és elsősorban rákellenes tulajdonságaira összpontosított.
A poliszacharid-peptidet (PSP) a COV-1 nevű törzsből izolálták először Kínában, míg a poliszacharid-krestint (PSK) a CM-101 nevű törzsből izolálták elsőként Japánban. Ebben a két országban a hagyományos rákkezelést kiegészítve hosszú ideje alkalmazzák ezeket az értékes hatóanyagokat.
A PSP és a PSK olyan proteoglikán, amely glükózvázat és különböző kötésekkel rendelkező oldalláncokat, például β-(1,4), β-(1,3) és β-(1,6) tartalmaz. A két hatóanyag megtalálható a gomba termőtestében és micéliumában is, de molekulatömegük a különböző részekben jelentősen eltér. Míg a micéliumban a molekulatömeg ~40 kDa, addig a termőtestben a molekulatömeg ~95 kDa.
Mellékhatásai és toxicitása
A gombából készült őrlemények, porok és kivonatok az eddigi tapasztalatok szerint biztonsággal fogyaszthatók, kutatások alapján még extrém nagy dózisban sem voltak mellékhatásai vagy toxicitásra utaló jelek. Terhes és szoptatós anyáknak a gomba fogyasztását nem ajánljuk.
Felhasznált tanulmányok
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1423177/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32531147/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15908782/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10948356/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16133112/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15870943/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16010435/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31030754/