A gombák rendszertana
Gombák csoportosítása
Gombák rendszerezése
A gombák rendszerezése, vagyis a gombafajok osztályozása, egy igen bonyolult folyamat, amelynek célja a gombák tudományos és taxonómiai (rendszertani) csoportokba való besorolása. A gombák biológiai rendszerezése az evolúciós kapcsolatok, a hasonlóságok és különbségek alapján történik. A gombák osztályozásának alapjául a gombák felépítése, sejtfala, spórái, életmódja és reprodukciós jellemzői szolgálnak.
GOMBÁK (FUNGI) – ország
A gombák legmagasabb osztálya a „Fungi” azaz „Gombák” országa, amelybe a teljes gombavilág beletartozik.
TÖRZSEK
A gombák országán belül található a Dikarya alország, amelyet a két legjelentősebb gombatörzs alkot; a Tömlősgombák (Ascomycota) és Bazídiumos gombák (Basidiomycota). Ezek a gomba törzsek, amelyekbe a legtöbb gombafaj tartozik és ebben két törzsben lévő gombafajok a legfejlettebbek és a legtöbbet kutatott gombák. (További törzsek: Chytridiomycota, Neocallimastigomycota, Blastocladiomycota, Glomeromycota és altörzsek: Mucoromycotina, Kickxellomycotina, Zoopagomycotina, Entomophthoromycotina)
Tömlősgombák: Jellegzetességük, hogy a spóráik speciális sejtekben, tömlőkben fejlődnek ki és onnan szabadulnak fel. Az összes gombafajnak majdnem az egyharmada tartozik közéjük, széles körben elterjedtek világon, szinte mindenféle élőhelyen megtalálhatók.
Legismertebb tömlősgombák közé tartoznak az élesztőgombák, mint például a sörélesztő gomba (Saccharomyces cerevisiae) vagy a penészgombák. A nagygombák közül ide tartoznak a szarvasgombák és a kucsmagombák is.
Bazídiumos gombák: Ezek a gombák a tömlős gombák (Ascomycota) mellett a másik legnagyobb és legdiverzebb csoportot képezik. A nevüket a gombafonalak végén kialakuló bazídiumokról kapták, amelyek a bazídiumos gombák spóráinak termelésére szolgáló sejtek.
Számos ismert ehető gombafaj és gyógygomba faj tartozik ide, mint például a csiperke, bokrosgomba, pecsétviaszgomba, chaga vagy süngomba.
OSZTÁLY, REND, CSALÁD, NEMZETSÉG, FAJ
A törzsek csoport tovább bontható osztályokra, rendekre, családokra, nemzetségekre és végül a konkrét fajra, amely a gomba egyedi fajtája.
Bővebben az alábbi linken olvashat erről a felosztásról: https://en.wikipedia.org/wiki/Fungus
A pecsétviaszgombánál (Ganoderma lucidum) ez a csoportosítás így néz ki:
Agaricomycetes
Osztály
Taplóalkatúak
Rend
Pecsétviaszgombafélék
Család
Ganoderma
Nemzetség
Ganoderma lucidum
Faj
A gombák méretűk szerint
A gombák méretük szerint mikroszkopikus, illetve makroszkopikus csoportokba sorolhatóak. Mikroszkopikus gombák szabad szemmel nem láthatók, jellemzően mikro spóratermelő struktúrával rendelkeznek, és többsejtű termőtest hiánya különbözteti meg a makroszkopikus gombáktól. Mikroszkopikus gombák közé tartoznak az élesztőgombák, penészgombák vagy a rozsdagombák. A makroszkopikus gombák alatt minden olyan gombát értünk, amelyek látható termőtesteket hoznak létre.
Szaporodás
A mikológiában a gombákat ivaros, ivartalan szaporodási képességük vagy a kettő kombinációja alapján is osztályozzák. Az ivaros termőtestet teleomorfának, a spórákat termő ivartalan termőtestet anamorfának hívják. A terméketlen szaporodás történhet vegetatív spórák (konídiumok) vagy micéliumos fragmentáció útján. A fragmentációnál a micélium töredékekre hasad, és minden egyes töredékből külön micélium fejlődik. A gombák valamennyi taxonjában megfigyelhető az ivaros szaporodás, de a folyamat sok tekintetben különbözik a növények és az állatok szaporodásától. A gombák csoportjai között is jelentős különbségek lehetnek a szaporodási folyamatok tekintetében.
A gomba életciklusai
A gombák életciklusa az adott fajtól és szaporodási stratégiájától függően változhat. Általánosságban azonban a gombák életciklusa a következő szakaszokból áll:
1. Spóraképződés és szétszóródás: Az életciklus jellemzően a spórák, azaz apró szaporítósejtek termelésével kezdődik. A spórák gyakran olyan speciális struktúrákban termelődnek, mint a tömlők vagy bazídiumok. Amikor a spóratartó struktúrák érettek, ki bocsáltják a spórákat. A spórák felszabadulnak a termőtestből és elterjednek a környezetben, terjedésüket a szél, víz, állatok vagy más környezeti tényezők segítik, amíg végül olyan felületen telepednek meg, ahol kedvező feltételek vannak a növekedés megkezdéséhez.
2. Csírázás: Ha a körülmények kedvezőek, a spóra kicsírázik. A folyamat során a spóra megduzzad és egy apró szerkezetet, csíracsövet bocsát ki. A csíracső az első többsejtű kinövés egy egysejtű spórából, amely biológiai folyamtok segítségével megkezdi a növekedés folyamatát. Ezután a csíra növényekből hifák (mikroszkopikus szálak) nőnek ki.
3. Hifa növekedés és micélium képződés: A hifa növekszik és elágazik, vékony szálakból álló hálózatot alkotva. Ezek a hifák kiterjednek és behálózzák a környezetüket és egy összetett szerkezetet hoznak létre, amelyet micéliumnak nevezünk. A micélium a gomba gyökereként szolgál, amely a környezetén keresztül tápanyagokat vesz fel és növekszik.
4. Termőtest kialakulása: Az érett micélium megvárja, a megfelelő környezeti feltételeket (megfelelő szén-dioxid- vagy hőmérsékleti szint, valamint fény és páratartalom). Ekkor a micélium szaporodási szakaszba kerül, és a termőtestek kialakulnak. Ezek a termőtestek tartalmazzák a spóratermelő sejteket, amint a gomba beérett a folyamat újból indul és a körforgás folytatódik.
Fontos megjegyezni, hogy a gombák rendszerezése és osztályozása a tudományos kutatások és az új felfedezések eredményeként folyamatosan változik. A gombák rendszerezésének aktualitásához és pontos módosításaihoz a tudományos irodalom és a gombakutatók munkája adja az alapot. A gombák rendszerezése és osztályozása egy izgalmas és fontos területe a biológiai tudománynak, és lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a gombák sokféleségét és az evolúciójukat.